Sós pörkölt héjas napraforgómag

 Tartalmaz:

A, B1, B2, és E vitamin, foszfor, kálium, kalcium, magnézium, szelén, réz.

Miért jó?

A napraforgómag vidékünk értékes tápláléka, jótékony hatása a többi olajos maghoz hasonlóan jelentős. Zsírtartalma értékes, gazdag forrása a telítetlen zsírsavaknak.  Kalóriatartalma magas, jó energiaforrás, a telítetlen zsírsavak miatt (mértékkel fogyasztva) nagyon fontos szerepe lehet a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében, kiemelkedően hozzájárulnak a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez és kedvezően befolyásolják a vérnyomást és a látást is.

Élelmi rost tartalma miatt a cukorbetegek, székrekedéssel küzdők, kismamák és idősek számára is javasolható. A napraforgómag kiemelkedő B1-vitamin-forrás, melynek fontos szerepe van a szénhidrát, aminosav és az anyagcserében.

E vitamin tartalma miatt hasznos összetevője a daganatmegelőző étrendnek, valamint erősíti az immunrendszert.

A magnézium és kalcium tartalma hozzájárul a csontritkulás megelőzéséhez, és a már kialakult betegség kezelésében is szerepe van, a kálium pedig támogatja a szív és az idegrendszer működését. Továbbá agynyugtató hatása is van.

Értékes a test számára a fehérje és rendkívül magas ásvány tartalma,  jó hatással van a prosztata problémákra, mértékkel való fogyasztása segíti a fogyást, beindítja az emésztést, segít kezelni a székrekedést és vizelethajtó tulajdonsága is van. Folsavban is gazdag, ezért értékes tápanyagforrás a női szervezet számára.

Magas kalória tartalma miatt sportolók számára kiváló energia forrás.

Felhasználása:

A napraforgómag, (póriasabb nevén szotyola) egy kifejezetten egészséges és „szórakoztató” rágcsálni való. Bár többünknek lehetnek róla nem éppen a kifinomult társasági eseményekhez köthető emlékei, azért az sehol sincs előírva, hogy kizárólag egy kocsis modorában fogyaszthatjuk. Lehet natúr vagy pörkölhetjük, sőt paprikázhatjuk is. A foci meccsek állandó és nélkülözhetetlen alapeleme.

Érdekesség:

A  napraforgó a nevét szó szerint a napra való forgásáról kapta!

A növény a tányérvirágzatával a nap egész napos járása szerint folyamatosan a fény irányába forog, főleg a növény fiatal korában. A növekedéssel a virág szövetei megszilárdulnak, és beállnak a legjobb megvilágítás felé, azaz - ha nincs előttük akadály - keleti irányba. A   növekedési idő alatti forgással a növények 10-15 százalékkal több napenergiát kapnak.